Bevezető
Általános tudnivalók
1. állomás
2. állomás
3. állomás
4. állomás
5. állomás
Ahogy mi láttuk...
Forrás
Impresszum
Főlap

3. állomás: Szikes terület

Az út bal oldalán pillanthatjuk meg a szikes terültet, amiről a terület a nevét kapta: Sziksóstó.

A szikes területek a víz és a talaj együttes hatására alakulnak ki. A sók - különösen a nátriumsók- a nagy nyári melegben bekövetkező erős vízpárolgás miatt fölfelé mozognak, és a talajfelszínen vagy annak közelében halmozódnak fel. A sófelhalmozódás miatt a talaj fizikai tulajdonságai nagyon kedvezőtlenekké válnak. A szikes talaj levegő- és vízszolgáltató képessége gyenge, és felszínén szélsőségesek a hőingadozások.

A talaj nem tud morzsalékossá válni, mert az alkálifémek túlsúlyba kerülnek benne, így a tavasszal jelentkező csapadék átfut a talajon és magával ragadja az oldott ionokat. Ha a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, a víz fokozatosan eltávozik, míg az ionok a felszínen kikristályosodnak. Kialakul a sziksó, mely elsősorban nátrium-karbonát, szóda. A szikes területek talaja lúgos kémhatású.

A szikes területek társulásait a magas sótartalom és a talajszerkezet sajátossága miatt csak félsivatagi, szárazságtűrő növények alkotják. E növények jellemző tulajdonságai az erős, karószerű, nagy nedvszívó képességű gyökér, a talaj felszínén szétterülő hajtás és a pozsgás alkat.

Ősi szikeseink 4-5000 éve (ún. mogyorókorban) jöttek létre, de kiterjedt nagy szikespusztáinkat az ember hozta létre, elsősorban azzal, hogy a folyószabályozások során az árterületeket az élő víztől gátakkal elvágta. Így a hazai szikesek jelentős része mindössze 150-200 éves képződmény.