Bevezető
Általános tudnivalók
1. állomás
2. állomás
3. állomás
4. állomás
5. állomás
Ahogy mi láttuk...
Forrás
Impresszum
Főlap

4. állomás: Útkereszteződés...

Az útkereszteződésnél ne forduljunk le jobbra, hanem haladjunk tovább egyenesen.

Az út mentén megfigyelhetjük a gyomtársulások egyik faját az olasz szerbtövist.

 

GYOMTÁRSULÁSOK

A társulást alkotó fajok eredetileg nem voltak gyomok. A ma gyomként kezelt típusok más területeken, az ottani társulásokban éltek. E fajok általában tág tűrőképességűek, a tápanyagot jól tudják hasznosítani, de a természetes körülmények között versenyképességük nem volt megfelelő, így kiszorultak a természetes életközösségükből. Számukra az emberi tevékenység nyit meg előnyös élettereket. Itt már nem érvényesülnek a táplálékfelosztásért folyó verseny szabályai. E tápanyagigényes fajok gyors szaporodásuk következtében rövid idő alatt kihasználják a termőhely tápanyagkínálatát.

A fentiekből következik, hogy a gyomtársulások faji összetétele nagy változatosságot mutat. A fajösszetétel kialakulásában a véletlennek is jelentős szerepe van. A társulást főleg egyéves növények alkotják. Ezek alapvetően a különböző ivartalan szaporító rendszerekre (gyöktörzs, hagyma, gyökér stb.) és a nagy mennyiségű termés kialakítására alapozó r-stratégisták.

A gyomtársulások között megkülönböztetünk vetési és romtalaj-gyomnövényzetet (ruderális gyomnövényzetet). A vetési gyomtársulások kialakulásában a zavaró tényező a talajművelés. Ma már a vegyszeres gyomirtás következtében összetételük teljesen megváltozott.

A romtalajon létrejövő életközösségek kiindulásának alapja mindig valamilyen kultúreredetű hulladék felhalmozódása.

Romtalaj (ruderális talaj) növényei: táplálkozásukban nagyobb mennyiségű nitrogént igénylő, zavart élőhelyen jellemző fajok (pl. csalán, beléndek).

Vannak olyan fajok, melyek mindkét gyomtársulásban előfordulhatnak. Ilyenek például a libatopfélék, a disznóparéjfajok és egyes fűfélék.

További információkat megtudhatsz, ha a linkre kattintasz !

Olasz szerbtövis