Bevezető
Általános tudnivalók
1. állomás
2. állomás
3. állomás
4. állomás
5. állomás
Ahogy mi láttuk...
Forrás
Impresszum
Főlap

4. állomás: Fenyves csoportok

A területen több különböző helyen bukkanhatunk kisebb-nagyobb fenyvescsoportokra. Ezek az ugyancsak ültetvények valószínűleg azért kerültek ide, hogy később felhasználják tűzifának. Állományuk feketefenyőből (Pinus nigra) és erdei fenyőből (Pinus sylvestris) áll. Aljnövényzetük az elegyes erdőkével szemben szegényes. Ráadásul ezek a fenyvesek elvesznek a kőris és juharfák szépsége mellett.

 

- A két említett fenyő leírását megtalálhatja az oldal alján -

 

 

Erdei fenyő (Pinus sylvestris)

 

Örökzöld, tűlevelű fa, 30 m magasra is megnő. A fiatal fák koronája kúp alakú, később ez a szerkezet fellazul, egyre inkább kiszélesedik, ernyő formájúvá válik. Kérge eleinte szürkés, vagy szürkésbarna, később inkább rozsdavörös. Idősebb korában papírszerű lemezek formájában pereg le a felületre. A tűlevelek kettesével állnak, a hajtásvégeken laza csomókba tömörülnek, kb. 3-7 cm hosszúak, kissé hegyesek, lapítottak. A kicsi tobozok egyesével, vagy 2-es 3-as csoportokban ülnek. Csak a második évre érnek be.

 

Die Waldkiefer ist eine Pflanzenart aus der Familie der Kieferngewächse. Sie ist ein immergrüner Baum, der sogar eine Höhe von 40m erreichen kann. Die Krone älterer Bäume weist oftmals die Gestalt einer ausladenden Schirmform auf. Ihre bläulich bis graugrünen Nadeln sind paarweise in einer Nadelscheide (Kurztrieb) zusammengefasst und 3 bis 8cm lang. Die männlichen Zapfen sind eher unscheinbar und von gelber Farbe. Am Ende der Kurztriebe stehen die 0,5cm langen, rötlichen weiblichen Zapfen. Die reifen Zapfen sind 3 bis 8cm lang und sitzen zu zweit oder in Gruppen an gekrümmten Stielen. Blütezeit ist von Mai bis Juni. Die Samen reifen zwischen September und Oktober. Die Waldkiefer ist in ganz Europa die am weitesten verbreiteteste Kiefernart und kommt überall vor. Man findet sie sowohl in tieferliegenden Gebieten Europas als auch in den Alpen, bis in Höhen von 1500 Metern vor.

 

Fekete fenyő (Pinus nigra)

 

Örökzöld, tűlevelű fa. Az idősebb fák hamar elvesztik alsóbb ágaikat. Koronája szabálytalan, vagy ovális körvonalú. A kéreg a fiatal fákon sima, az idősebbeken durva, barázdált, a neve is utal rá, hogy kormosan fekete színű ágai vannak. A tűlevelei párosával állnak, keresztmetszetük félkör alakú, vagy mindkét oldalról lapított, kb. 10-15 cm hosszúak. Porzós virágai sötétbarnák, tarmős virágai az erdei fenyőhöz hasonló, de legfeljebb 8 cm hosszú, éréskor sötétbarna. A második évben érik be.

 

Die Schwarzkiefer bewohnt Gebirge und Hügel. Das natürliche Verbreitungsgebiet der Schwarzkiefer liegt im Süden Europas. Ob sie in Ungarn zu den einheimischen Bäumen zählt, ist umstritten. Schwarzkiefern sind immergrüne, ca. 30m hohe Bäume mit einer dicken, schuppig-plattigen, grau bis schwarzbraunen Borke. Die dunkelgrünen spitzen Nadeln stehen zu zweit und erreichen eine Länge von 10-15cm. Die männlichen Blüten sind gelb, die weiblichen Blütenzapfen zur Zeit der Befruchtung karminrot gefärbt. Die Samenzapfen reifen im zweiten Jahr. Die Schwarzkiefer verträgt volle Sonne, Trockenheit, viel Regen, Frost und hat sich als widerstandsfähig gegenüber Luftverunreinigung erwiesen. Sie ist sehr aggressiv und lässt sich in ihrem Wachstum nur schwer bändigen.